Albert Hirschman elméleteiben az a jó, hogy gyakorlatilag bármilyen kontextusban lehet őket alkalmazni. Valószínűleg nem véletlen, hogy a google scholaron a „Kivonulás, tiltakozás, hűség”-nek 12852 hivatkozása van (a Tőkének 22517, ami szintén nem rossz :)).
A keddi teaházon egy olyan kérdést fogunk végigjárni, ahol a hirschmani Kivonulás, tiltakozás, hűség keretnek még talán az átlagnál is nagyobb relevanciája van. A kérdés pedig az, hogy a Kelet-Európai társadalmak miért maradtak feltűnően stabilak az elmúlt 25 évben a nagyon komoly gazdasági nehézségek ellenére. Miért lát(t)unk ennyire kevés tiltakozást a tömeges munkanélküliség és a 90 után sokáig zuhanó életszínvonal ellenére? Persze kérdés az is, hogy mennyiben változott a helyzet a demokratikus rendszerek konszolidálódása (ami kb az EU-csatlakozáshoz köthető), és a 2008-as válság után. A teaház fő állítása az lesz (aminek persze egész nagy irodalma van), hogy ezek a társadalmak a hirschmani mechanizmusok közül tökélyre fejlesztették a kivonulást, ami rövid távon stabilitást biztosított a politikai rendszereknek, a hosszú távú hatások viszont korántsem ilyen pozitívak. Ezt az alapállítást finomítva és Hirschman egy másik elméletét felhasználva ugyanakkor különbséget fogunk tenni a magyar eset és a régió többi országa közt.
Teaházat tart: Szabó Imre (CEU)
Helyszín: Ráday Kollégium 5. emelet, Klub
Hozzászólások