Az „irányadó férfiasság” fogalma – amelyet George Mosse vezetett be a The Image of Man. The Creation of Modern Masculinity (1996) című nagyhatású munkájában – a maszkulinitás sztereotipikus értelmezését és követendő normáját jelenti, eszményhez minden férfinek alkalmazkodnia kellene. Kialakulásának alapja a férfitest anatómiai felépítése volt, amely nagy jelentőséggel bírt a modern korban, hatékonysága pedig abban rejlett, hogy láthatóvá tett egy elvont eszményt, ti. hogy megjelenítse a társadalom hagyományos értékrendjét, a rend és a haladás társadalmi igényét, illetve az önkontroll és a fegyelmezettség erényét.
A férfiasság eszmény konkrét erkölcsi parancsokat, a megjelenésre, a viselkedésre és a magatartásra vonatkozó irányadó elvárásokat jelenített meg. Ezt a pozitív férfiképet mindig valamivel szemben határozták meg: a negatív férfiképpel és a nőkkel állították szembe. Az irányadó férfiasság viselkedéskódexe szűkre szabottan írja elő, hogy mi számít igazán maszkulinnak és mi nem. Ezzel a meghatározással nemcsak a nőkre vonatkoztatnak elvárt szerepmodelleket, hanem a „gyengének”, ergo antiférfiasnak ítélt halmazt is megtöltik. Létezik tehát egy „közös szótár”, mely a domináns férfiképet meghatározó fogalmak ellentétét, azok negatív pólusát tartalmazza, és ezek mind a gyengébbnek tartott béta-férfiakhoz, mind pedig a nőkhöz rendelődnek.
A kArton Galériában megrendezett kiállítással egy folyamatot szeretnének elindítani a képzeletbeli szótár feltöltésére, ez a kiállítás ennek az első állomása.
Hozzászólások