Szakkollégiumi napok 2013 - Előadás

BME Szent-Györgyi Albert Szakkollégium
Budapest 1111
2013
október 01.
BME
Budapest
Free
Miért gyere el?

Helyszín: Ch. épület A20-as terem

A DOPPINGELLENES KÜZ...

Helyszín: Ch. épület A20-as terem

A DOPPINGELLENES KÜZDELEM AKTUALITÁSAI

Dr. Tiszeker Ágnes, Magyar Antidopping Csoport (HUNADO-Nemzeti Doppingellenes Szervezet)


A sportban a doppingolás a teljesítmény növekedését fokozó tiltott anyagok vagy tiltott módszerek használatát jelenti. A doppingolás a sport szellemiségével ellenkező, tisztességtelen eljárás, amely egyúttal súlyos egészségügyi kockázatot is magában rejt. A nemzetközi sportszervezetek és a kormányok összefogásaként, 1999-ben megalakult a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség, a WADA. A Nemzetközi Doppingellenes Kódexben lefektetett egységes doppingellenes szabályok elfogadása, és érvényesítése a mai napig az egyik legfontosabb eredmény a sportban elterjedő doppingolás elleni küzdelemben.

A legtöbb doppingszer eredetileg gyógyszer volt. A fő probléma az, ha ezeket a „gyógyszereket” a fizikai teljesítmény fokozására használják fel, és egyébként egészséges sportolók szedik anélkül, hogy valójában szükségük lenne azok hatására. A tapasztalatok szerint a legtöbb ilyen módon felhasznált gyógyszert, a gyógykezelés számára orvosilag ajánlott dózisoknál jóval nagyobb adagokban szedik, különböző kombinációkban halmozva a szervezetben, mindenféle megelőző és ellenőrző orvosi vizsgálatok nélkül, ily módon beláthatatlan orvosi-biológiai következményeket előidézve. Ezen felül ma már a sportolók előszeretettel használják az u.n. „designer” vegyületeket is, melyeket kifejezetten a sport számára, teljesítményfokozás céljából fejlesztettek ki, így az összetételük nem ismert, ezért kimutatni őket meglehetősen nehéz. A ma használatos doppingszereknek számos hatása és ezzel együtt mellékhatása is ismert, tekintettel arra, hogy ezen szerek beavatkoznak a szervezet hormonháztartásába, anyagcsere folyamataiba, megbontják a kémiai illetve biológiai egyensúlyt, és súlyos élettani, kórélettani következményekkel járnak, melyek rövid és hosszú távú betegségeket, rossz életminőséget, esetleg rossz életkilátásokat eredményeznek.

A táplálék-kiegészítők a szervezetben természetesen is létező anyagok, amelyeket a normális napi étrend mellett, annak kiegészítéseként szokás szedni. (Pl. fehérje koncentrátumok, ásványi anyagok, vitaminok, nyomelemek.) Sajnos azonban a táplálék-kiegészítő termékek szedése ma óriási kockázatot jelent, mind az egészség, mind a sport szempontjából, mivel ugrásszerűen megnőtt azon esetek száma, amikor táplálék-kiegészítő használata eredményezi a pozitív doppingvizsgálati eredményt, amelyet a doppingszert tartalmazó, de azt a dobozon vagy az elérhető leírásokban fel nem tüntetett, illetve a doppingszerrel szennyezett termékek szedése okoz. Sajnálatos tény az is, hogy sok sportoló úgy használ étrend-kiegészítő termékeket, hogy fogalma sincs azok esetleges mellékhatásáról, és a napi bevitelre vonatkozó szakmai ajánlásokat sem ismeri. Mivel az étrend-kiegészítőknek jelenleg hatalmas piaca van az egész világon, és világszerte óriási üzlet a táplálék-kiegészítők gyártása és forgalmazása, ezért a termékek hamisítása, doppingszerrel való szennyezése az utóbbi időben ijesztő méreteket öltött.

Az elmúlt években nagy figyelmet kapott a világsajtóban az a sajnálatos tény, hogy egyes országokban (bizonyítottan Kína, Hongkong, és Mexikó) az állattenyésztés során, anabolikus hatású, a béta-2-agonisták közé tartozó Clenbuterol nevű tiltott anyagot használnak és adnak az állatoknak. Sajnálatos tény, hogy az élelmiszerek ezen anyaggal való szennyezése jelentős kockázatot jelent, mivel a sportolók a szennyezett élelmiszereket fogyasztva nem szándékosan ugyan, de doppingvétséget követnek el.
További info az esemény weboldalán.

Helyszín

BME Szent-Györgyi Albert Szakkollégium
Budapest 1111, Stoczek utca 1-7.

Hozzászólások