A 15 éves Frenák Pál Társulat 1999-ben mutatta be Tricks & Tracks című előadását. A legendás és korszakalkotó produkció alapgondolata azonban most aktuálisabb, mint valaha. Az egykor és a most 2014 tavaszán összeért, a fehér, üres felületre új vonalakat, új jeleket rajzolt a társulat, nem felejtve, hanem továbbgondolva a múltat.
A Tricks & Tracks 2. egy szándékoltan ironikus, kegyetlen és provokatív előadás: a szereplők karakterekből karakterekbe bújnak, levetkőzik saját magukat, majd visszabújnak saját, kreált szerepeikbe. Testük valós nyomokat hagyva hol egymáshoz, hol a sterilen fehér felületekhez csapódik, ütköznek és kapaszkodnak, mohón kutatva a másik jelenlétét. A létezés szenvtelen lenyomatot hagy - kívül, belül, önmagán, a földön, a falakon. Véletlenszerű jelhagyás? Az egónk tetoválás a bőrön, minden egyes hazugságunk jelmez, ami nem áll jól, mi mégis hordjuk. Az őszinteség valahol talán ott van a bőr alatt. Naked is the new black. Az előadás izgalmas hibridként egyszerre idézi meg a japán kultúra letisztultságát, kalligrafikus szépségét, áttetsző minimalizmusát és a metropoliszok színes, villódzó őrületét.
Frenák Pál nem fél erős színekkel festeni a fehér színpadi vászonra, koreográfiája féktelen dinamikájú, organikus káosz-butoh. Hol a dinamika és a lüketetés uralja a teret, miközben a táncosok a végletekig fokozzák a jellegzetes frenáki mozgásnyelvben rejlő lehetőségeket. Hol olyan akár egy kortárs butoh előadás, ami a mozdulat minimumával teremt maximális hatást, használva a tradicionális japán mozgásformában oly fontos jelenlétet, csendet és belső figyelmet.
Hozzászólások