Térelméleti filmklub#5 Lost highway

A filmklub ötödik alkalmával David Lynch filmjét vetítjük.
Előad: Sepsi László, a PRIZMA filmművészeti folyóirat szerkesztője.

A hatvanas évek legvégén kísérleti filmekkel indult David Lynch (aki rendezői karrierje mellett többek között még zenészként és képzőművészként is aktív) a nyolcvanas-kilencvenes években sikerrel egyeztetette össze az underground film szürrealista érzékenységét, az amerikai popkultúra toposzait és a legnépszerűbb hollywoodi műfajokat. A Kék bársony vagy a Twin Peaks című tévésorozat sikerének köszönhetően jókora rajongóbázisra tett szert és vált szinte önálló intézménnyé az amerikai függetlenfilmben, és az ezredfordulóra – eltekintve a Straight Story letisztult road movie-jától – műveiből mindinkább kiiktatta a racionális logikát, enigmatikus filmtripekben járva körül az emberi identitás és kultúra kérdéseit. Az 1997-es Lost Highway különböző stílusokat (videoklip, snuff-film, a Twin Peaksből ismerős álomterek) és műfajokat (film noir, thriller, erotikus film) vegyítve meséli egy feleséggyilkos (?) zenész történetét, aki időhurkokon és kölcsönkapott személyiségeken keresztül próbál kivergődni szorult helyzetéből. A mai napig elemzők és rajongók egyik kedvencének számító mozi kapaszkodó nélküli utazás egy szétcsúszott elme mélyére, ahol a delíriumos képfolyam mögött folyamatosan duruzsol az acid jazz és a zajos ipari rockzene.

Gyertek, lesz süti is!