Mai ismereteink a Naprendszeren túli világegyetemről szinte teljese...
Mai ismereteink a Naprendszeren túli világegyetemről szinte teljesen a távoli források elektromágneses hullámainak megfigyelésén alapulnak. Einstein általános relativitáselmélete ugyanakkor egyértelműen jelzi egy, a mozgó tömegek által keltett sugárzás: a gravitációs hullámok létezését is. E hullámok közvetlen észlelése nemcsak az einsteini elméletet erősítené meg, de egy, az elektromágneses spektrumtól független információhordozó-közeget is biztosítana az asztrofizika számára. Az észlelés legígéretesebb eszközei (ismert pulzárjelek precíziós megfigyelése mellett) a kilométer méretskálájú földi interferométerek. Az egyesült államokbeli LIGO, és az olaszországi Virgo interferométerei jelenleg az első közvetlen észlelésre való felkészítés fázisában vannak, ún. második generációs működésük várhatóan 2015-ben és 2016-ban fog elindulni. A várható közvetlen észlelések a kísérleti asztrofizika új területét nyitják majd meg. Az elektromágneses-, a gravitációshullám-, és a neutrínóteleszkópok közeljövőbeli együttműködései a Világegyetem megismerésének további lehetőségeit adják. Előadásomban áttekintést adok a gravitációs hullámok elméletéről, a várható észlelések technikájáról, és a gravitációs hullámok ma ismert jövőbeli alkalmazásairól.
Hozzászólások